Header image  
   
  
 
 
 
 

 
 
Iskolánk története

A falu oktatását tekintve nagy előrelépést jelentett az emeletes iskola megépítése 1894-ben. Négy tanterem a földszintre, egy tanítólakás és három tanítószoba került az emeletre. Az iskola épületét 1894. december 7-én Vargha Samu dékán úr szentelte fel és adták át a katolikus iskola céljaira. Az építkezés 15.000 Ft-ba került, melnyek nagyobb részét a falu, 6262 Ft-ot pedig az apátság fizetett.

Az 1920-as években a falu lakossága megnőtt, a katolikus iskola négy tanterme lassan kicsinek bizinyult. Állami kölcsönből azonban kultúrtermet és tanítólakást építettek. Az emeletes épületben felszabaduló tanítószobát osztályteremmé alakították, a folyosó végeken üvegfallal előteret alakítottak a lakások elé, beszerelték a villanyt is. Az új épületrész felszentelése 1930-ban történt. Az emeletes iskola építésével, kibővítésével a katolikus tanítók lakásgondja jó időre megoldódott.

1927-30-ig nyári kisded óvót hoztak létre az iskola termeiben. Óvónőnek a református Kalmár Erzsébetet választják, akinek személye a katolikus egyháznak nem felelt meg, de a falu nem engedett a határozatból. A nyári idény munkaidejére biztosította a felügyeletet.

A századforduló előtt a községben letelepedtek kereskedő és muzsikus cigányok. A faluban lélekszámuk: 1920-ban 45 fő, 1930-ban 92 fő volt. Főként fiatalok, felnőttek és gyerekek voltak. Az akkori egyházi vezetés és a falu képviselő-testülete felzárkóztatásukra másodikként az országban cigány iskolát hozott létre 1935-ben. A tanítás az emeletes iskola kultúrtermében volt délelőtt, délután pedig a felnőtteket tanították írni, olvasni. A cigány iskola első és egyetlen tanítója Jász Dénes volt. Az oktatás olyannyira sikeresnek ítélték, hogy 1938-ban új, egytantermes önálló iskola terveit is elkészítették, helyét kijelölték. Megvalósítását a korábban felvett államkölcsön időre vissza nem fizetése és a háborús mozgolódások akadályozták meg.

A háborúból Jász Dénes tanító nem tért vissza, így a gyerekeket 1940-ben a többi osztályba osztották szét. Igaz, hogy késpbb új tanítót jelöltek ki, de ő nem foglalta el a helyét, a háború megakadályozta ebben, illetve a VII.-VIII. gazdasági ismétlő osztálynak kellett a hely. Ezekben az években hiánycikknek számított a cipő és a ruha, így a cigánygyerekek iskola kerülésének is ez az egyik fő oka.

1944. áprilisától 1945. áprilisáig a háború miatt egyik iskolában sincs tanítás, de az ezt megelőző években is gyakran rendelnek el szünetet az átvonuló csapatok miatt.

A háború befejeztével 1945. április 9-én indult újra a tanítás. A katolikus iskolában két tanteremben - a tőbbit kiürítették, nincsenek ablakai, használhatatlanok.

Mindkét egyház államsegélyt kapott 1947-ben az iskolák rendebetételére, a katolikus iskola 152.000 pengőt. A kultúrterem helyreállítása az apátság anyagi segítségével és a Kisgazdapát ifjúsági csoportjának társadalmi munkájával valósult meg. Következő években az iskola több tanfolyamnak adott helyet, melynek politikai szervezetek indítottak. Igen szép számú jelentkező volt csuhéfonó és földműves tanfolyamokra. Az állam kötelezte 1946-ban az egyházakat az általános iskola és a 8 évfolyam bevezetésére, de a megvalósítás községünkben tanerő és terem híján egyenlőre lehetetlennek bizonyult.

1947-re a katolikus iskolában megszervezték a kívánt formát. A község képviselő testületének szorgalmazására 1948. júniusában került sor a helyi egyházi iskolák államosítására. A faluban az oktatást az emeletes iskolában szervezték meg, nyolc évfolyamos általános iskolaként.

Általános Iskola 1948-tól napjainkig

1948. júniusában érkezett az intézmények államosításáról a hír. Az államosítással új szellemiség került az iskolába, bár a tanítók nagy részt az egyházi tanítók maradtak. Politikai nyomás hatására 1949. március 15-én megkezdődött az úttörőcsapat szervezése, megalakulása július 31-én történt. A működési engedélyt azonban csak 1950. márciusában kapták meg. Első vezetője Kiss András tanító. Még ebben az évben felvette a 2756. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat nevet. Elsődleges feladatuk a diákok körében szocialista eszmék mellett a kultúra terjesztése volt.

Később Herman Ödön vezetése alatt szép sikereket értek el az igen nagy létszámú énekkarral. Kultúrális seregszemléken, sportversenyeken vettek részt, kiváló eredményekkel. Ekkor a falu sportélete az iskola szervezésében működött.

1951-től elektromos csengő hívja a diákokat a tanórákra. Dudich igazgató helyett Nagy Lászlónét nevezték ki, aki teljesen a párt kívánalmainak megfelelően vezette az iskolát. Többek között betiltotta a hittan oktatást, ami nagy ellenállást váltott ki a faluban. Több alkalommal politikaiklag is értékelte a tanítókat.

Az 1956-os események néhány hétre felbolydították az iskola rendjét. A forrradalom kitörésének estélyén az igazgatónőt orosz harckocsival menekítették ki a faluból, az iskola faláról leverték a felszabadulást hirdető márványtáblát. Igazgatónak Széles Andort választották. Ezekben az években több szakos tanár érkezett az iskolába, elősegítve a korszerűbb oktatást.

Riedl Máté vezetése alatt indult meg az iskola modernizálása, felújítása. Az első lépésenként a jegyzőlak udvarában kutat furattak, és innét látták el az iskolát folyóvízzel.

1959-ben a majorgyepen futballpálya mellett, társadalmi munkában kialakították a kézilabdapályát, kapukat is készítettek rá.

1960-tól rendszeresen szerveztek és szervezünk ma is, papír- és vasgyűjtést, mindig nemes célra fordítva a bevételt. Ebben az évben alakult meg először a Szülői Munkaközösség is. Első feladatuk a diákok teljes tündőszűrésének elvégeztetése volt, mert a TBC gyakori volt a gyermekek között. Bált is szerveztek, melynek bevételéből először került az iskola ablakaira függöny. Első vezetőjük Szabó Istvánné volt.

Az 1962-es oktatási törvény lehetővé tette, hogy képesítés nélküli, érettségizett nevelők is dolgozzanak az iskolában. A törvény következtében megnőtt a szaktanár iránti igény is, ezért 1963-tól 1990-ig szinte folyamatosan volt a tárkányi iskolában képesítés nélkülni nevelő. Sajnos az ő alkalmazásuk csak egy-egy évre szólt, ezért nagy volt a vándorlás.

1963-ban szervezték meg a napközi otthont. Az étkezést az új óvodában oldották meg. 1963-ban megszervezték a Dolgozók Általános Iskoláját.

1963-ban a termelőszövetkezet hatására, a gazdálkodás fortélyainak elsajátítására iskolaszövetkezeteket szerveztek, Fiatalok Ifjúsági Szövetkezete néven (FISZ). A gazdálkodáshoz a 3 kh. földet és a gépi munkákat a szövetkezettől kapták. Vezetőjükkel Piszton Imre pedagógussal határoztak a termelendő növényekről, a közös munak részleteiről. 29 hetedik, nyolcadik osztályos diák volt tagja a szervezetnek.

1965-ben az ölbői iskola Bábolnához kerülésével egy időben a vasdinnyei iskolát tagiskolaként Tárkányhoz csatolták. Ekkor ott még felső tagozat is működött.

1965-66-ban nagy tatarozás, felújítás vette kezdetét. Teljesen új tetőt, ablakokat, ajtókat kapott az iskola. Villanyvezeték rekonstrukciójára 1967 nyarán került sor.

1967-ben a napközi, kihasználtság jelentős csökkenése miatt, megszűnt. Ettől az évtől rendszeresen vettek részt meghatározott számú tanítási napon a tárkányi gyerekek a termelő szövetkezet munkájában: szüretelésnél, krumpli szedésben, makkgyűjtésben és a facsemeték dugványozásában segítettek. Az évi munkájuk fejében 10 napot tölthettek a Balatonnál, Fonyódon. Fantasztikus élményekkel gazdagodva tértek haza.

Az úttörőcsapat ekkora teljesen átvette a tanuló kultúrális és sport életének szervezését. A diákok eljutottak táborokba, többek között a Balatonhoz, Esztergomba, Zánkára, Tatára, ahol a nyaralás mellett a mozgalom szervezésével, irányításával is ismerkedtek.

A kultúra területeinek új ágát is felfedezték. Bábcsoportot működtettek, kézmunkakört hoztak létre, melyel az országos ezermester-kiállításon a művelődési minisztertől oklevelet is átvehettek. Sikeres néptánc csoporttal járják a környező falvakat, a színjátszók csillogtatták tehetségüket. Vöröskeresztes szakörrön ismerkedtek a segítségnyújtás alapjaival.

A sport területén megtanulták a kézilabdázást, és járási bajnokságot nyertek. Sikereket értek el a labdarúgásban és a sakkban is.

 

 

 

 
Hasznos linkek

Oktatási Hivatal

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Sulinet

Suliháló


 
 

 
Tárkány Község Általános Iskolájáért Közalapítvány

 

Kérjük támogassa iskolánkat adója
1 %-ával!

Adószámunk:

18609587-1-11